életem

A férjem végre kiállt mellettem de csak a hátam mögött. Onnan tudtam meg mert a fejéhez vágtam nem hisz nekem és ő is ellenem van. Nem tagadom le hogy hibáztam de nem csak én!! Sajnos anyósomék úgy gondolják ők telejesen ártatlanok. Minnél hamarabb el kell innen költöznöm mert ez az állandó feszültség teljesen tönkre tesz. Már egy morzsától sírva fakadok és ez kihat a kapcsolataimra. Ami elsősorban érdekel az a fiam, neki jó legyen de kezdek türelmetlen lenni vele is. Legszíveseben falhoz szaladnék amikor nem tudok uralkodni magamon. Kicsit jobban érzem magam attól hogy próbálom másra háritani az ingerültségemet (pl: férjemre). De az az igazság hogy neki is van elég sok vaj a fején. Csinál olyan dolgokat amivel annyira megbánt és nem is érdekli. Tudom hogy nagyon érzékeny vagyok, föleg mostanában, de nem érzem jól magam attól hogy Ő 18 éves kis libákat nézeget durva szex közben az interneten, és még gyüjti is. Még csak 28 éves vagyok de a szülés és a szoptatás teljesen tönkre tette a mellem. Egy nő meg attól nő hogy van két szép formás melle. A szexuális életünk pedig pont az ellenkezője annak amit nézeget. Úgye nem kell magyaráznom milyen hatással van rám tehát ez az egész??? Röviden és tömören: nem elég hogy megkeseríti az életem a drága jó anyós és após de még a férjem is ott bánt meg ahol a legérzékenyebb vagyok. Akárhogy próbálom megmagyarázni neki hogy így öregnek érzem magam és csúnyának, hogy nem is olyan nőt kíván mint amilyen én vagyok és nem is olyan szexre vágyik mint amink van. Akkor hogy legyek vele együtt?? Lehet közben másra gondol?? Mit tegyek?? Szép lassan tönkre megy az életem és nem tudom hogyan akadályozzam meg!!!

Sziasztok

Ez az első blogom és nem is tudom miért csinálom?! Talán azért mert így legalább valaki elolvassa micsoda gondokkal küzdők. Tudom mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. Két éve ismertem meg a párom és bár azt gondoltam mekkora egy idióta mégis éreztem hogy ő az akivel le akarom élni az életem. Fél év múlva összeköltöztünk és terhes lettem. Mindketten akartuk a babát de egyvalamivel nem számoltam és most életem legnagyobb hibájának tartom! Én költöztem hozzájuk, a páromhoz és a SZÜLEIHEZ. Ha elfogadtok egy tanácsot tőlem soha ne költözz össze szülökkel ha nyugodt problémamentes életet akarsz magatoknak. Az én anyósomék elég erős személyiségek és úgy gondolják hogy mindenkinek azt kell csinálni amit ők mondanak vagy akarnak. Csak "sajnos" én is erős természetű ember vagyok aki nem igazán szereti ha meg akarják szabni mikor mit tehetek. Most mondanom se kell milyen is a mi életünk!! Vita, kétségbeesés, káosz. És szép lassan felörlödik a kapcsolatunk. De páromat nagyon tudják befolyásolni és egyszer ide áll másnap pedig oda.